Székelykeve története - Folytatás

Ekonomska čitaonica.

Olvasó és gazdakör.

                Bukovinában a csángó-magyarságnak nem igen volt alkalma magyar ujságokat és közhasznú könyveket olvasni. Az itteni viszonyokról vajmi kevés ismerete volt. E nép pedig sokat kivánt tudni. Azért egyes polgárok közadaközás útján hasznos ujságokat rendeltek, azokat többek előtt olvasták. Ugyancsak közhasznú könyveket vettek, hogy ezekből gyarapitsák ismereteiket.

                E felolvasásokat, ismeretközléseket egy privát házban : Barabás Márk házában tartották. S ekkor merült fel az eszme hogy olvasókört kell alakitani és igy Skorenovac községben 1895. év október hó 6-án az értelmiség bevonásával társás művelődés céljából Olvasókör alakult. Az ez évben és napon tartott alakuló közgyűlés a kővetkező tisztikart válaszotta: Elnök Demele Ferenc, alelnök Török Ferenc, igazgató Kis Imre, jegyző Frész Ferenc, könyvtáros Hajagos János. A tagok száma 50 volt.

                Az olvasókör az első elhelyezést a Brunner-féle vendéglőben nyerte. 1897. év május 1-én a Wintergerst-féle vendéglőbe költözött. 1900. december 9-én a „Frankfurter”-féle, onnan Engst János, majd 1903-ban a Hügel Angela-féle házba tette át otthonát.

                1903.március 8-án Szabadka Gyula akkori köri elnök a temesvári gazdasági egyesület támogatásával az Olvasókört „Olvasó- és Gazdakör”-re alakitotta át. Ezen időtől kezdve lelkesen lett fölkarolva a gazdasági munkakör is. A téli időszakban minden évben a megyei gazadásgi egyesület, továbbá a kör tisztviselősege és a helybeli tanitók felolvasásokat és előadásokat rendeztek. A megyei egyeslet révén jutottak a tagok fajbaromfihoz, jutányos törleszésre 75drb magyarfajtáju tehén is lett kiosztva és sok azoknak a kedvezményeknek a száma, amelyeket a tagok a gazd. egyesület révén elértek.

                Az olvasó és Gazdakör zászlóját 1907. évi szeptember hó folyamán szentelte fel a föesperes diszes ünnepséggel. Zászlóanya székelykevei Christián Antalné úrasszony volt. Az ünnepi eredmény ugy erkölcsi mint anyagi sikerben szép volt. A zászlószntelés 450 Korona tiszta jövedelmet eredményezett.

                Községünkben az Olvasó- és Gazadkör részére nem igen

 

volt található alkalmas helyiség. Az 1910.janiár 9-én tartott rendivüli közgyűlés tehát elhatározta, hogy saját házat vesz. Összeállt ugyanis 22 oly lelkes köri tag, kik házbeszerzésére a szükséges kölcsönt felvettés és a kör vezetősége a kör részére a kovini uccában megvette a Barabás Márk-féle házat, melyben azelött két tanterem volt elhelyezve, azt lebontva egy új, a célnak megfelelő épületet emeltetett. A megnyugvás, az öröm érzete járta át minden tag szivét, amikor is új otthonba lépett, hisz a kör jövője már biztositva volt.

  1. év szept. 18-án tartott a kör új helyiségében diszközgyülést, melyen részt vette a temesmegyei gazd. egylet részéről Zatharecki Károly titkár, dr. Labanc Béla, Dózsa Imre, Szajkovics Endre, szaktanár, Klobusicnki Lajos tanár és a környékről számos vendég. E diszközgyűlésen Bohn György köri titkár a ház épitésének történetét adta elő, az ünnepi beszédet Berhidai Sándor áll. tanitó tartotta; Dózsa Imre tanár a Pančevoi Széchenyi Szövetség nevében gyönyörű oktató és buzditó beszédet mondott, különösen a gazdák összetartásának, művelődésének szükségességét fejtegette.

                Az Olvasó- és Gazdakör jelenleg is nagy tevékenységet fejt ki. E téren különösen bokros érdemei voltak Szőts Boldizsár köri titkárnak és Kiss Imre köri igazgatónak. A kör nagy tevékenységük elismeréseül életnagyságú arcképeiket a kör olvasó termében kifüggesztette.

A kör 1923. évben vette fel új nevét: Ekonomska Čitaonica, s azóta az új alapszabályok szellemében működik.

                Körünk 1930. évi október 5-én a „Novisadi Mezőgazdasági Egyesület”-be lépett.

                Szentiványi Dezső a „Bácskai Gazdasági Egyesület” titkára 1931. junius 29-én látogatta meg körünket, amikor is a gazdaközönséget érdeklő aktuális problémákat vitatta meg. Ez alkalommal kifejtett eszméi és útmutatásai előadásának maradandó értékü és nagyon becses hagyományait fogják mindenkoron képezni.

                Az 1932. évi március hó 13-án megtartott rendes közgyülésünkön megjelent ifju Szobonya Bertalan a „Torontál M. Gazd. Egy.” részéről. Nagyértékü előadást tartott a gazdatársadalom szervezkedésől és a gyümölcskárok elleni védekezésről.

 

 

                A kör kezdeményezésére és felhivárára a helybeli tanitó testület tagjai, valamint a községi orvos több izben is tartottak oktató, ismeretterjesztő előadásokat köri és nem köri tagonak egyaránt.

                Nagy előnye a körnek, hogy belépett a „Tor. M. Gazd. Egyesületbe” mint önálló alakulat. Ebből a gazadkörnek kettős haszna van: erkölcsi és anyagi. Erkölcsi annyiban, hogy a főegylet hasznos gazdasági előadásaival támogatja. A gazdatársadalom nehéz és súlyos helyzetben sínylődik és ennek legfőbb oka a gazdatársadalom szervezetlenségében van s azért a legfőbb érdeke az és a legjobban úgy szolgálja a gazdatársadalom a maga érdekeit, ha minden egyes gazdasági érdekeltség összefog, közös munkára szervezkedik, mert az egységes akcióban van az erő.

                A Gazdakörnek van italmérési engedélye. Az eladott italok tiszta jövedelméből, a tagsági dijak és más ünnepélyek, mulatságok dijaiból tartja fenn magát. Különösen jól szoktak sikerülni a minden évben aug. 20-án amikor a községnek búcsúja van, a kör kerti helyiségében tombolával, szerencsehalászattal, dijtekézéssel, világpostával és szépségversennyel megtartott ünnepélyei.

                A körnek van ez időszerint 12 alapitó és 108 rendes tagja.

                Könyvtára áll 910 kötetből. Járat szklapokat u. m. Munka, Méh, Jugoslovensko, Pčelarstvo, Borovo. Napi lapok: Reggeli ujság, Napló, Uj hirek. Szépirodalmiak: Kalangya, Alföld.

                Jelenleg a kör ügyeit intézik: Gyuris István elnök, Túry József alelnök, Barabás Tóbiás, igazgató, Gerhard Rudolf titkár, Bokros Mihály pénztáros, Kozsán Lázár könyvtárnok és a 15 tangú választmány.

 

Temljoradnička kreditna zadruga u skorenovcu

Udruženje sa ograničenom odgovornošću

Hitelszövetkezet.

 

  1. év november 25-én Demele Ferenc kezdeményezésére megalakult a Skorenovaci Hitelszövetkezet. Az alakulás alkalmából a szövetkezet tagjainak száma 71 volt, kik összesen 109 drb 25 forintos részvényt jegyeztek azon kötelezettséggel, hogy az ennek megfelelő 2725 frtot 5 év lefolyása latt részvényenkint heti 10 krajcáros részletekben lefizetik. A gyűlés elnök- igazgatónak megválasztotta Demele Ferenc plébánost, igazgatónak Török Ferenc közs. jegyzőt, Jóna Péter, Lázár Imre és Lelki István földmiveseket. Könyvelő Mischel János Tanitó, pénztáros pedig Engst János lett.

 

 

                A központi intézet az igy megalakult szövetkezetnek 10.000 frt hitelt nyújtott. Négy havi működés után a szövetkezet tagjainak száma 150-re emelkedett 230 üzletrésszel, a központ pedig a hitelt 20.000 frtra emelte föl. 1911. évben a központtól már 200.000 korona kölcsönt élvezett ; befizetett üzletrésze 35.000 kor. betét állománya 42.000 kor. és tartalék alapja 32.000 kor. volt. Ettől kezdve a szövetkezet mind eredményesebben müködik.

                Az 1912. év folyamán 16.400 kor. költséggel szép modern házat épittetett a szövetkezet, amelybe szep. végén be is költözött.

                Ezen szövetkezet 1924. év ápr. 21-én belépett a Središnja Zemaljska Pozajmionica központba. Ezen központ nem volt hosszú életü, hamarosan felszámolt.

  1. év aug. 29-én belépett a szövetkezet a novisádi Savez Zemljoradničkih Zadrugaba, melynek most is tagja.

 

 

                Jelenleg van a szövetkezetnek 250 tagja 75.000 Dinár befizetett üzletrésszel; betét van 216.948 Din. 78 para, tartalék alapja pedig : 108.154 din 52 para.

                A hitelszövetkezet most is élénk tevékenységet fejt ki. A jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetben is akadálytalanul folyósitja a tagoknak a kért kölcsönt.

                A szövetkezet jelenlegi vezetősége: I Igazgatóság: Dr. Lálszló Imre elnök és ügyvezető igazgató, Urbán Pál alalnök, Dömöndi József, Wintergerst Ferenc, Biró Albert, Varga Imre, Ferenc Mátyás, Fehér Mihály és Magyar János igazgatók. II. felügyelő-bizottság: Galambos Gergely, Galambos Leó, Matesz Ferenc és Barabás Tóbiás. III. Tisztviselők: Szabadka Gyula, könyvelő, Engst János, pénztáros.

 

Potrošačka i upotrebljavačka zadruga

sa ograničenom odgovornošću u Skorenovcu.

 

 

A skorenovaci „Hangya” fogyasztási és értékesitő szövetkezet 1913. évi április hó 27. napján tartott alakuló közgyűlése által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett.

 

A vállalat tárgya: a szövetkezet tagjainak és utóbbiak hozzátartozóinak olcsó és jóminőségű háztartási és gazdasági cikkekkel való ellátása, a tagok termékei eladásának közvetitése.

                Ezen szövetkezet létrehozásán maga az aradi jószágigazgatóság fáradozott, aki a földm. miniszteriumtól e célra 8300 koronát eszközölt ki házvételre és buzorzat beszerzésére. A szövetkezet a házat Engst Jánostól megvette s igy kezdettől fogva az őüzlet a saját helyiségében van elhelyezve.

                Az igazgatóság Wikel Aladár központi ellenőr jelenlétében 1914. évi január hó 28-án ünnepélyesen nyitotta ki a már teljesen fölszerelt és árukkal ellátott üzletet.

A szövetkezetnek megalakulásakor 128 tagja volt 188 jegyzett üzletrésszel. Egy üzletrész értéke 30 kor. volt

Jelenleg van a szövetkezetnek 157 tagja 8078 befizetett üzletrésszel. Vagyona áll egy házból üzletberendezéből; tartalék alapja: 118.203 din 55 para.

A belacrkvai törvényszék mint kereskedelmi biróság Br. F. 33/5 – 1929. számú rendeletével a következő czimet adta a szövetkezetnek: Potrošačka i Upotrebljavačka Zadruga sa o. o. u Skorenovcu.

                A szövetkezet jelengi vezetői: I. Igazagatóság: Szabadka Gyula, dr. Lálszló Imre, Urbán Pál, Magyar János És Talpai Menyhért.

 

 

  1. Felügyelő-bizottság: Fehér Mihály, Ferenc Mátyás, Fazekas Ferenc, Galambos Leó, Fehér Sándor, Barabás Tóbiás, Molnár Márton, Gancsov Ferenc, Brasnyó József és Wintergerst Antal.

                Könyvelő: dr. László Imre, Pénztárnok: Urbán Pál. Üzletvezető: Horváth Pál. Szabadka Gyula a megalakulástól kezdve a mai napig is elnöke az igazgatóságnak.

 

Vatrogasna četa.

Önkéntes Tűzoltószázad

 

Mischel János áll. tanitó alakitotta meg a helybeli önk. tűzoltótestületet 1899-ben 40 működő és 20 alapitó taggal. Elnöke Kirchgäsner János, parancsnok Mischel János volt, pénztárnoka pedig Szőts Gergely.

                A tagok úgy téli mint nyári ruhájukat saját költségükön szerezték be. 1910-ben községünkből távozván, Bohn György állami tanitó, ki Budapesten a parancsnoki vizsgát letette, foglalta el a parancsnoki tisztséget, melyet 16 éven át lelkiismeretes, nagy ügyszeretettel töltött be olyannyira, hogy ezen testület a környék egyik legjobb testülete volt. Az ő érdeme, hogy a testületnek szép és diszes zászlója van. ezen zászló 1908. évi május 17-én Dr. Pescha Miklósné zászlóanya közreműködésével nagy ünnepélyességgel szenteltetett föl. Ezen ünnepély diszközgyűlése Mischel Jánost tiszteletbeli taggá választotta.

                A világháborúból visszatért néhány öreg tűzoltó vette át a testölet vezetését s a községünkből eltávozott Bohn helyébe 1919-ben Szőts Boldizsárt választották meg parancsnokká, aki Korsós Máté és Barabás Ferenc közreműködésével teljesen ujra szervezte a testületet.

  1. év junius hó 28-án leplezte le a skorenovaci tűzoltó testület zászlóanyjának néhai dr. Pescha Miklósné életnagyságú aquarell arcképét.

                Az ünnepély a következőképpen folyt le:

                Reggel 7 órakor az önkéntes tűzoltó-testület elnöke és parancsnoka megjelent Bunda Vazul kovini földbirtokos házánál és felkérték méltóságos dr. Pescha Miklós udv. tanácsos, országgyűlési képviselőt, hogy Skorenovacon az arcképleleplezési ünnepélyen részt vegyen. Kovinból 15 kocsi kisérte a képviselőt Skorenovacra. A közsssééég határánál várták a skorenovaci polgárok. A falú végén felállitott díszkapúnál a községi biró, a községháza elött pedig Szabadka Gyula áll. iskolai igazgató üdvözölte a kerület illustris képviselőjét. Aztán a tisztelgő küldöttségeket fogadta a jegyző lakásán.

                A délelött tartott ünnepi szent misén, melyet Schelling József lelkész celebrált, a képviselő úr, a vidékről megjelent kisérők élükön Fábry főszolgabiróval, valamennyi helybeli testület és a lakosság részt vett.

                Mise után az állami óvóda disztermében folyt le a diszközgyűléssel kapcsolatos arcképleleplezési ünnepély.

                A diszközgyűlést Fábry Géza a járás nemes leköletű és köztiszteletnek örvendő főbirája nyitotta meg, azután egy külödöttség ment a plébániára a képviselőért.

                A belépő képviselőt a jelenvolt közönség harsogó éljennel fogadta. A tűzoltó testölet elnöke méltatta a néhai zászlóanya nói és honleányi erényekben dús érdemeit, az arcképet leleplezvén, melyet a testület parancsnoka megható beszéd kiséretében átvéve fogadalmat tett, hogy a testület e képet kegyelettel megőrzi.

               

               

 

 

A leleplezés után a tűzoltótestület helyiségében elhelyezte a képet, azután támadási gyakorlatot tartott, mely általános tetszést aratott.

Délben a községí nagyvendéglőben 80 teritékű díszlakoma volt. Az első felköszöntőt dr. Pescha Miklós képviselő mondotta.

                Scheling József plébános a képviselő hazafiui érdemeit méltatta. Beszéltek még: Gyuris János, Novák Hugó tanitók, Fábry Géza főszolgabiró, dr. Szabadka Zoltán theológiai tanár és Szabadka László joghallgató stb.

                Díszebéd után a képviselő úr nagy kisérettel bekocsizta a község határát, hogy személyesen meggyőzödjék az esőzések és a csatornák kiöntései folytán keletkezési kárról.

                Este a plébánián a képviselő tiszteletére diszlakoma volt, mely alatt a tüzoltó-testület fényes lampionos és fáklyás diszfelvonulást rendezett.

  1. év június 29-én tartotta a testület 25 éves jubileumát nagy ünnepélyességgel. A diszközgyűlést Dolga Ljubisa lélekemelő beeszéd kiséretében nyitotta meg. Szabadka Gyula lelkes ünnepi beszédbe méltatta a tűzoltók nemes munkáját. Barabás Ferenc keresetlen szavakkal adta elő az egylet történetét. Bohn Györgyöt a diszközgyűlés tiszteletbeli taggá választotta.
  2. május 24-én éremkiosztás volt diszgyűlés keretében. Reggel ébresztő, délelött ünnepi mise, délután 3 órakor diszgyakorlat támadással, 4 órakor diszülés. Dolga elnök neje szép beszéd kiséretében a következő tűzoltóknak tüzte fel az érmeket: Szöts Boldízsár parancsnok, Kugler Ignác alparancsnok és Barabás Ferenc segédtiszt 25 éves, mig Korsós Máté, Daradics György, Daradics Pál és Kiss József 15 éves szolgálati érmet kaptak. Utána szép kerti ünnepély volt mindenféle szórakozással.

                Barabár Ferencet 1927. május 1-én választották meg tiszteletbeli taggá 28 évi szolgálata után.

  1. március 14-én gyász érte a testületet Szőts Boldizsár parancsnok halálával. Tűzoltói pompával temették el. Működése maradandó nyomot hagyott a testületben, amiért megnagyitott fényképét érdemei elismeréséül a laktanya termében kifügesztették.

 

 

 

 

 

                A testnevelési minisztérium a jugoszláviai tűzoltó egyesületeket tűzoltó századokká rendelte átalakulni s igy 1933. év november 12-én a skorenovaci tűzoltoság is tűzoltó – századá alakult és uj alapszabályok szerint kezdte meg újabb működését.

                A századnak az átalakuláskor volt 4 tiszteletbeli, 45 alapitó és 29 működő tagja. A működő tagok 1933. nov. 12-én letették a hűségeskűt a királyra, az alkotmányra és a tűzoltóságra.

                A század 1934. évi szeptember 22-én zászlószallag szentelési ünepélyt tartott nagy pompával. Ez az ünnepély már előző este zenés felvonulással kezdödött, másnap reggel ébresztő délelött tábori mise, délben társas – ebéd volt. Ezen az ünnepélyen részt vettek a kovini, mramoráki, delibláti, bavanistei, gájai és brestovaci testvér tűzoltó századok is. Az ünnepély délutányán a skorenovaci és kovini századok versenygyakorlatot tartottak, amelyben a helybeli század imitált gázmaszkával végezte a támadást. A gázmaszka kezelést és használatot a század orvosa, dr. Lálszó Imre tanitotta be.

                A századnak van 10 emberből álló fúvos-zenekara, amely 1933. decemberében alakult.

                A tűzoltó – század kötelékében működik a 28 tagból álló dalárda, amely 1936. januárban alakult és szép eredménnyel működik Nestorović Vladimir áll. tanitó, karmester vezetése alatt.

                A század felszerelése ma áll egy mozdony, egy kocsi és egy kis kézi fecskendőből, egy lajtkocsiból és mászólétrákból.

                Tűzesetek a községben a körülményekhez képest elég ritkán fordultak elő, amit a század parancsnokai a cséplési idény alatt gyakorolt rendszabályainak köszönhetünk, amikor is állandó tűzőrség és vizvizsgálatok vannak.

                A század a közművelődés terén is szép tevékenységet fejt ki mivel évente több szindarabot játszanak a község ifjúságának bevonásával. Ezen szindarabok előadásával a század saját érdekeinek is használ, mivel a bevételeket szerek és ruházat beszerzésére fordítja. Ezzel is a községnek hoz hasznot, nem szorul a község teljes eltartására.

                A század vezetői jelenleg: Ferenc Mátyás elnök, Mathes Ferenc parancsnok, Bokros Mihály alparancsnok, Dr. Lálszló Imre, a szamarit. szakosztály vezetője, Dobrovolski József működő szakaszparancsnok, Korsós Máté szertárnok, Barabás Béla titkár, Barabás Tóbiás pénztárnok, Nestorović Vladimir a testületi dalárda karmestere.

                A század áll a tisztikaron kivül 34 működő tagból.

 

Mlekarska zadruga.

Tejszövetkezet.

Alakult 1930-ban 31 alapitó tag részvételével. A szüvetkezet célja nemcsak az volt, hogy a tagok a tejet és tejtermékeiket jobban értékesitség, hanem különösen az, hogy szabályozza a tej árát és ezzel az egész község érdekét képviselje azzal, hogy a termelőket ne hagyja kihasználni, hogy azok a tejet olyan árért legyenek kénytelenek odaadni, amint azt valamely élelmes vállalkozó éppen át akarja venni.

                A szövetkezet azonben részben a tejtermékek nehezen való elhelyezhetősége részben más okok miatt annak dacára, hogy átlagos napi 250 liter tejfogalmat bonyolit le, nem váltotta be egészen a hozzáfűzött reményeket. Az üzem adósággal indult meg, mely adósság az évek folyamán állandóan csökkent úgy, hogy ma már az adósság nagysága az eredeti adósság ¼ részét teszi ki.

                A szövetkezet elnöke alapitástól kezdve dr. László Imre, titkára Gerhard Rudolf, pénztárosa Ferenc Mihály.

                Jelenlegi vajmester Magyar János.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Povereništo udr. zanatlija za srez kovinski.

Ipartestületi kirendeltség

  1. évben új ipartörvény lépett életbe. Ezen ipartörvény az ipar- és kereskedelmi Miniszter rendeletére Jugoslavia területén a kötelezővé tétetvén, az ország területén dolgozó iparosokat testületekbe tömöritette. Igy alakult a skorenovaci ipar testület is.

 

 

Ezen új ipartörvény az ipartestületeket nem községenkint, hanem járási ipartestületekre osztotta. A skorenovaci iparosok is a kovini járási ipartestülethez csatlakoztak. A község iparosainak érdekeit Skorenovacról Fehér Sándor bádogosmester képviseli a kovini járási ipartestületben. Fehér Sándor a járási ipartestület felügyelő bizottságának elnöke is.

                A skorenovaci kirendeltségnek elnöke: Bircsák András cipészmester, könyvelője: Dobrovolski József bocskorosmester és pénztárnoka: Kindl Mihály asztalosmester.

                Ezen szükebbkörű bizottság minden tudásával oda törekedik, hogy a közmüvelődés terén is tagjait előbbre vigye. Műkedvelő tagjaival a sport legtöbb ágát megmozgatva előre halad.

                A helybeli műkedvelők az ipartestület pénztára javára is rendeznek előadásokat. A tiszta jövedelem a testületé, melyet ez saját közművelődésének céljaira, elaggott iparosok segélyezésére és a sorssjutott iparosok első kölcsön segélynyujtására fordit.

                A kereskedelmi Miniszter ugyanazon rendeletekre kötelezte a kereskedőket is, mint az ipartestületet. Igy a skorenovaci kereskedők is a kovini járási kereskedők egyesületének tagjai.

                Skorenovacon van 12 kereskedő és két szövetkezet.

 

Lovačko udruženje

Vadászegylet.

 

A skorenovaci Nimród Vadász- és Vadvédő Egyesületet 1906-ban megalakitotta Szabadka Gyula és Tőry Dezső. Alakulásakor volt az egyesületnek 14 tagja, jelenleg 22 tagja van.

                Az egyesület célja: a hasznos vadak védelme, a kártékony vadak pusztitása, a vadászati sport űzése, amint a vadászati törvény azt előirja.

                A községtől bérbe vett vadászterület 4 részre van felosztva, egy védőterületre, melyen egyáltalába nem szabad vadászni, a többi három területen hetenként egy területen felváltva lehet vadászni, vagyis minden héten másik területen, egyszeri kimenésre csak annyi vadat szabad elejteni, a mennyit a választmány határozatilag megenged.

                Évenként egy, két körvadászatot is rendez az egyesület.

                A vadászati idény lejártakor minden évben vacsorával, táncvigalommal egybekötött estélyt (vadászbál) rendez az egyesület, amely mindig zsúfolva van és jól szokott sikerülni.

                Az egyesület 1923-ban elhagyta régi nevét és a fenti cimet vette föl.

                Az egylet ügyeit intézi az igazgatóság és a felügyvelő-bizottság, szükség esetén a vadászbiróság.

                Az egylet jelenlegi elnöke: Medgyessy Ferenc, titkára: Gojković Vladimir.